Egy érdekességet hoztam Nektek.
Gyakori és szép fosszíla az Orthoceras. Hajdani néhány száz millió évvel ezelőtt élt faj, mostani leszármazottai a tintahalak, nautiluszok. Fekete mészkőben kikalcitosodott vázakról beszélünk. Kristállyá vált energiák ezek.
S hogy miről mesél?
A lábasfejű állatok viselkedéseit, rendszereit érdemes alapul venni, majd ehhez adni egy csipetnyi Időt.
A lábasfejűek minden változáshoz kiválóan alkalmazkodnak. Szívesen lebegnek vízfelszín közelében, de a mélytengerek sötétje sem okoz nekik gondot. A fény és a sötét,a mélység és magasság...ha elpusztulnak, lesüllyednek a tengerben. Sokuk váza így maradt fenn.
Adj ehhez 350 millió évet. A sötétség, az elmúlás, a múlt. AZ IDŐ...az idő és az általa őrzött titok tisztelete. Amiben az elmúlás ugyanúgy benne van, mint a fénnyel teli születés.
Tiszteled-e az időt és ajándékait? A bölcsességet  a türelmet? A múltat. Megengeded-e az időnek, hogy elvégezze, ami nem a Te feladatod? De félelmeid és kishitűségeid vagy épp önhittséged miatt, rendre elsieted. Mert nem Te oldod meg. Nem Neked kell kitalálni. Tudni kell felismerni a pillanatokat, amikor nem az időbe kell folyton nyúlkálni, siettetni, cselekedni amikor látszólag nem történik semmi, hanem azon gondolkodni el, hogy miért nem hisszük el, hogy nem mindenhez kellünk, hogy megtörténjen. Hogy a felesleges cselekvéssel olykor nem meggyorsítjuk, hanem elodázzuk, késleltetjük a dolgok eljövetelét, sokszor addig kitolva azt, hogy már nem tud megtörténni. Mindennek ideje van. De csak egy ideig. Ha türelmetlenkedésből ezt a nyitott kaput elmulasztjuk, és az később becsukódik, van, hogy ebben az életben már nem nyílik ki újra. Legyetek türelmesek. Ne azt kérdezzétek, miért nem történik már meg? Hanem azt inkább, hogy mi az ami bennem hátráltatja, hogy megtörténhessen. És változtassatok.
A többit pedig bízzátok az Idő Őreire...🙏



Megrendelésre készült ez a gyönyörű sávos fluorit. Ezüst ruhába bújt, hosszú bőrön lóg.
A fluorit az egyik gyengém, hétköznapi ásvány, de van vele bőven nekem is dolgom...így kifejezetten szeretek vele dolgozni.
Az a szín...💕🤗
Négyszöges rendszerben kristályosodó ásvány. Erről egyszer írok majd, hogy miért fontos. Mesél az anyaghoz való viszonyunkról, arról, hogy hol és miért nem tudunk beilleszkedni, bekötődni ebbe a világba, hol szabotáljuk saját magunkat ebben, segít megérteni a REND valódi fogalmát, a teremtés, a LÉTrehozás összefüggéseit. Megjelenik a felelősségvállalás, a felnőtté válás.
Segít a lelket összehangolni a testtel. Hogy végre kényelmes helynek lássuk, ami az otthonunk, menedékünk, segítőnk egy életen át.
Hogy RENDben legyen...💕🤗😇




Elővettem a sárgaréz drótokat. Meg is feledkeztem róluk. Aztán ezeknek a labradoritoknak a láttán, a semezüst-semréz szájhuzogatós érzése mellett beástam magam a régebben elpakolt kincsek közé.
Tárááám...ismeritek a pillanatot, amikor valami olyat találtok meg, amit kb. másfél éve kerestek?...a 0.4 mm-es sárgarézdrót tekercsem pont ilyen. 😆🙏🤗
Izgi lesz.


És ez lett belőle.